|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 115 találat | lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-115 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Vacaroiu, Nicolae 2006. június 28.Gheorghe Funar a legaktívabb szenátor: ő használta leggyakrabban a szavazókártyáját, a törvények tárgyalásakor neki volt a legtöbb beavatkozása, és övé a legtöbb törvénykezdeményezés. Az amerikai nagykövetség által finanszírozott és frissített adatbázis a honatyák ülésszakokon való részvételét, törvénykezdeményezéseit, felszólalásait összegzi. Az adatok szerint Gheorghe Funar, a demokrata párti Alexandru Peres és a liberális Mihai Tabuleac szavazott a legtöbbször, a listát pedig Mircea Geoana, Sorin Oprescu és Corneliu Vadim Tudor zárja. A felszólalásokat illetően Funart Nicolae Vacaroiu és Eckstein-Kovács Péter követi, Vacaroiu emellett három, Eckstein-Kovács pedig egyetlen törvénykezdeményezési javaslatot nyújtott be. /M. L.: A szenátorok sem úszták meg. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./2006. augusztus 7.– Legalább két volt kormányfőt, minisztereket, valamint RMDSZ vezetőket fognak érinteni a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) feltárásai, jelentette ki sajtótájékoztatóján Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Párt (NKP) elnöke, aki senkit sem nevezett meg, egyedül Nicolae Vacaroiura mint a volt miniszterelnökök egyikére tett utalást. – Információim szerint úgy tűnik, az RMDSZ vezetőségének jó részére, a legalacsonyabb szinttől a legmagasabbik fog csapást mérni az átvilágító bizottság feltárása, ami a volt Szekuritátéval való együttműködést illeti, de egy pár jelenlegi miniszterre is – nyilatkozta Gusa. A szenátus elnöke cáfolta Gusa kijelentéseit. A liberálisok múlt héten 156 NLP-politikus névjegyzékét nyújtották be az átvilágító bizottsághoz a Szekuritátéval való esetleges kapcsolatuk kiderítésére. A demokraták nem követték az NLP példáját. /Gusa szerint két volt kormányfő együttműködött a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./2006. augusztus 14.Augusztus 12-én Kolozsváron tartották a Magyar Reformátusok V. Világtalálkozójának nyitóünnepségét. A világtalálkozón a Bocskai szabadságharcról és a bécsi béke 400., valamint az 1956-os forradalom 50. évfordulójáról is megemlékeznek, az egész Kárpát-medencére kiterjedő rendezvényeken. Az augusztus 12-22. között zajló ünnepségsorozat a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tartott Bocskai-emlékünnepéllyel kezdődött, az intézet udvarán felavatták Bocskai István mellszobrát. Tonk Sándor, az Református Egyházkerület ügyvezető főgondnoka Ady Endre sorait idézte, amelyek szerint Bocskai „elődje az igazi európai magyarnak”. Dr. Pap Géza püspök a jövő építésére hívta fel a figyelmet. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Bocskai örökségét méltatva emlékeztetett: a fejedelem felszólította az erdélyieket, hogy ne szakadjanak el Magyarországtól, és a magyarországiakat, hogy az „erdélyieket el ne taszítsátok”. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a magyar reformátusok köszöntését adta át az erdélyieknek, kiemelve, hogy az anyaországbeli magyarok is ugyanannak az örökségnek az őrizői. Felvetette a két évvel ezelőtti népszavazás kérdését, és a magyarországi református egyház nevében bocsánatot kért az erdélyiektől. A világtalálkozó több helyszínen folytatódik, Nagyváradon Református Ifjúsági Világtalálkozó zajlott, rendezvények lesznek Péterfalván (Kárpátalja), Bácsfeketehegyen (Délvidék), Kassán, valamint Sárospatakon. /Vincze Judit: „Tedd maradandóvá”. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ A világ minden részéből érkezett református magyarok Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát avatták a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet udvarán. A református egyház vezetői emlékeztettek, hogy a magyarországi református egyház 2005. évi májusi zsinati ülésén meghozott törvénymódosítása értelmében „tagjának tekinti a világ bármely részén élő, magát magyar reformátusnak valló és ezt kinyilvánító egyháztagot”. Az 1996-ban a Bihar megyébe tervezett megnyitóünnepséget a román vallásügyi államtitkárság akkori vezetősége be akarta tiltani. Éppen ezért Csiha Kálmán és Tőkés László akkori református püspökök Nicolae Vacaroiu miniszterelnököt is megkeresték nyílt levélben, hogy tiltakozzanak a rendezvény megakadályozására irányuló hatósági szándék ellen. Az idei rendezvény zökkenőmentesen zajlott. A Protestáns Teológiai Intézetben tudományos előadások hangzottak el Bocskai István erdélyi fejedelem történelmi jelentőségéről. Délután a sportcsarnokban a nyitóünnepségen közel háromezren vettek részt. Többek között a kolozsvári Református Kollégium vegyes kara lépett fel. Tőkés László püspök kifejtette, a kommunizmus öröksége mellett azok is hibások a népszavazás végkifejletéért, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak. A 2004-es magyarországi népszavazás eredményére utalva leszögezte: vannak olyanok, akik Bocskai örökségét megtagadták. Tőkés szerint a 45 év kommunizmus a vétkes, amely „az osztályharc jegyében árkot ásott ember és ember közé”, és „történelmi feledékenységbe süllyesztette az ország népét”. /Borbély Tamás: Az összefogás jegyében találkoztak a világ reformátusai. Kolozsváron rendezték az V. Magyar Református Világtalálkozót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A határon túli politikai és társadalmi szervezetek mellett az egyházak teljes mértékben indokoltan vallják, hogy a Gyurcsány-kormány a népszavazás idején homlokegyenest mást képviselt, mint a többség. A református püspökök kijelentései rávilágítanak arra a szakadékra, amely a jelenlegi magyar kormány és a magyar egyházak között húzódik. Bölcskei Gusztáv bocsánatot kért a magyarországiak nevében a referendum eredménye miatt, másrészt pedig bevallotta, hogy a világtalálkozó szervezői nem álltak oda a magyar kormány elé pénzt kérni. A viszonyt jelzi, hogy a mostani magyar hatalom új nemzetpolitikai koncepciójában egyetlen szó sem hangzik el az egyházról, írta a Krónika. /Rostás Szabolcs: Félrevert harangok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./2006. december 1.December 1-je alkalmával ünnepi ülést tartott a parlament két háza november 30-án. Traian Basescu államfő kijelentette: jövőtől december 1-je mellett május 9-e, Európa napja is ünnepnap lesz a románok számára. Garda Dezső RMDSZ-es képviselő arról beszélt, hogy a magyar közösség hitt az 1918-as gyulafehérvári ígéretekben, de az elmúlt 88 évben a román kormányok nacionalista politikája diszkriminálta a romániai kisebbségeket. Emlékeztetett: a Trianonban aláírt békeszerződésben Románia elismerte a magyarok jogát az autonómiához. Válaszként a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselői kórusban kiabálták „Soha, soha”, és az „irredenta” beszéd befejezését követelték. Belefojtották a szót az RMDSZ-es Garda Dezsőbe. Az RMDSZ-képviselő ugyanis bírálta a kormányt a kisebbségi törvény ellehetetlenítéséért. A BBTE-ügyet már nem sikerült felemlegetnie, mivel Nicolae Vacaroiu félbeszakította a szónoklatot azzal, hogy Románia nemzeti ünnepére gyűltek össze, követelte, hogy az autonómiára vonatkozó politikai nyilatkozatokat halasszák máskorra. /Román nemzeti ünnep a parlamentben: leirredentázták Gardát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2007. február 13.Sólyom László köztársasági elnök megbeszéléseket folytatott február 12-én Bukarestben Traian Basescu államfővel, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel, továbbá a román parlament két házának elnökeivel, Nicolae Vacaroiuval és Bogdan Olteanuval. A kulturális és területi autonómia, illetve az önálló magyar karok értelméről beszélt vendéglátóinak Sólyom László. Kifejtette: az Európai Unióban (EU) a kulturális autonómia természetes, a területi autonómia pedig lehetséges, de sehol nem irányul az illető állam területi épsége ellen. Traian Basescu hangsúlyozta, hogy a kisebbségeknek joguk van az anyanyelven való tanuláshoz, kulturális és hagyományos értékeik megőrzéséhez, akárcsak ahhoz, hogy politikai szinten képviseltessék magukat. Basescu felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország belpolitikája eltér egymástól a kisebbségi jogok biztosítása tekintetében, ennek ellenére mindkét ország betartja az európai normákat. Mindkét országnak kölcsönösen tiszteletben kell tartania a másik állam jogszabályi kereteit – hangoztatta. Sólyom László emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az alkotmány szerint a nemzetiségek államalkotó tényezők, teljes kulturális autonómiát élveznek, és önkormányzattal rendelkeznek. A romániai magyarsággal kapcsolatosan úgy fogalmazott: egy kisebbség akkor tudja fenntartani magát, ha teljes társadalmat képez. A romániai magyar társadalom tagjai Románia állampolgárai, kulturális értelemben pedig a magyar nemzet részei, ugyanakkor az összes romániai állampolgárral együtt európai állampolgárok is – hangsúlyozta. Sólyom a megoldásra váró ügyek között említette a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, különös tekintettel arra az igényre, hogy legyenek önálló magyar karok. Kérte vendéglátóját, hogy segítse elő az egyházi kárpótlás felgyorsítását, kérte közbenjárását, hogy mielőbb törvényerőre emelkedhessen a kisebbségi törvény. Basescu kifejtette: Románia minden állampolgárának kötelessége tiszteletben tartani az alkotmány előírásait. A területi autonómia kérdésében Székelyföldön folyó népszavazásról hangoztatta, hogy az sérti az ország alkotmányát és törvénytelen. Amennyiben a megpróbálják a népszavazás eredményeit felhasználni, a román állam habozás nélkül érvényt fog szerezni az alkotmány előírásainak. A felelősség azokat terheli, akik alkotmányellenes cselekedetet hajtanak végre egy egységes, feloszthatatlan és szuverén nemzetállam területén. Sólyom László rámutatott: a nemzeti kisebbségek önszerveződésének és önigazgatásának nagyon sok formája van, amely túlmegy a kulturális autonómián. Léteznek már a helyi önkormányzatok szövetségei, és lehetséges ezen túlmenő szervezeti megoldás is. „Az alkotmányos keretek között maradó törekvéseket Magyarország támogatja, és én is támogatom személyesen” – szögezte le Sólyom László. Szóba került a verespataki aranykitermelés terve. Sólyom László reméli, hogy a románok a rendkívüli környezeti kockázat figyelembe vételével fenntartással kezelik az említett tervet. /Basescu kikelt az autonómia ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Sólyom László rendkívül fontosnak tartja a határ menti román–magyar gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok helyreállítását. Sólyom László az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélést, majd kijelentette: „Az RMDSZ-hez azért jöttem, mert a romániai magyarság legfontosabb érdekképviseleti szerve, jelen van a kormányban, a parlamentben, és súlya meghatározó volt abban a folyamatban is, ahogy Románia bekerült az Európai Unióba. ” Markó Béla kifejtette: „részletesen tájékoztattuk az elnök urat az RMDSZ pillanatnyi helyzetéről a romániai politikában és arról, hogy megítélésünk szerint milyen állapotban van az erdélyi magyarság”. /Gujdár Gabriella: Román-magyar csúcs a székely népszavazás árnyékában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./2007. április 21.Nem mondott le tisztségéről Traian Basescu felfüggesztett államfő, a politikai stabilitás visszaállításával indokolva döntését, és azzal a „veszéllyel”, hogy esetleg megakadályozták volna az előrehozott elnökválasztáson való indulását. Ezért folytatódik az ellene indított leváltási eljárás, Basescu végleges eltávolításáról várhatóan május 20-án szerveznek népszavazást. Közben Nicolae Vacaroiu lett Románia ideiglenes államelnöke. Az alkotmánybíróság megállapította, hogy az ország legfontosabb tisztsége megürült, és ezt elfoglalhatja a szenátus elnöke. Vacaroiu Románia miniszterelnöke volt 1992 és 1996 között. /B. T. : Meggondolta magát Traian Basescu, és nem mond le. Május 20-án népszavazás lesz a leváltásáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./2007. április 23.Nicolae Vacaroiu ideiglenes államelnök április 20-án vette át Basescutól a Cotroceni palotai tevékenységet, de hangsúlyozta: nem költözik az Elnöki Hivatalba, csupán napi néhány órát tölt majd ott. Jó együttműködésre törekszik Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel. Vacarioiu egyik legsürgősebb teendőjének a nemzetbiztonsági törvénycsomag elfogadását tekinti. A törvénycsomagra vonatkozó teljes dokumentáció előkészítését kérte, miután megbeszélést folytatott az Elnöki Hivatal Nemzetvédelmi Osztálya és a Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ vezetőségével. /Nicolae Vacaroiu az elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./2007. április 23.Nicolae Vacaroiu, Románia ideiglenes államfője a Szociáldemokrata Párt (PSD) tagja, Ion Iliescu exállamfő egyik bizalmasának számít, 1992 és 1996 között Románia miniszterelnöke volt. Akkori eredményessége vitatott: többször érte az a vád, hogy elodázta a reformintézkedések meghozatalát, s ezzel elmélyítette az akkor még ingatag piacgazdaság válságos helyzetét. Ráadásul korrupciógyanús ügyekbe is keveredett. Emellett Vacaroiu ellen vizsgálat indult a csődbe juttatott Befektetési és Fejlesztési Bank (BID) ügyében, amelynek igazgatója volt. Mentelmi joga azonban mindkét esetben védelmet biztosított a politikusnak. A román szenátus elnöki tisztségét az Adrian Nastase-kabinet idején szerezte meg, közel hét éve tölti be ezt a funkciót. /Farcádi Botond: Pünkösdi királyság. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./2007. április 25.Nicolae Vacaroiu az elnöki palotában – olyan, mintha visszarepültünk volna 1993-ba, a posztkommunista semmittevés és halogatás éveibe, amikor a volt kommunisták utódjai tartották kezükben a hatalmat és az országot. Tariceanu miniszterelnök és az RMDSZ árulásának eredménye most mérhető le igazán, írta a lap munkatársa. Most a Ceausescu-rezsim relikviái osztják az észt. Halaszthatatlanul fontos, hogy kormányrendelettel megváltoztassák a népszavazási törvényt úgy, hogy a volt államfő soha ne térhessen vissza. A külügyi titkosszolgálat vezetője, Corneliu Saftoiu két hónapja parlamentben heverő lemondását is el kell fogadni, s a liberális-szocialista-RMDSZ-es érdekeknek megfelelő embert kell helyébe ültetni. Senki sem veszi észre, hogy a változtatások lényegét Iliescu sugallatai alapján Vacaroiu és Geoana fogalmazza meg. /Simó Erzsébet: Időutazás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./2007. április 26.Traian Basescu államfő felfüggesztése után április 25-én ült le tárgyalni első alkalommal a Demokrata Párt (PD) vezetőivel, hogy egyeztessen az elkövetkező időről. A Szociáldemokrata Párt (PSD) is megbeszélést tartott területi szervezeteivel. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) főtitkára, Dan Motreanu kijelentette, ők is összeülnek, hogy kialakítsák álláspontjukat a referendummal kapcsolatban. Basescu a találkozó után kijelentette: a PD és a Liberális Demokrata Párt (PLD) felajánlotta segítségét a kampány során, de ez nem jelenti azt, hogy a jelöltjévé válik a szóban forgó pártoknak. Basescu hangsúlyozta, hogy mind a civil társadalom, mind pedig a politikum támogatására szüksége van. Mircea Geoana, a PSD elnöke szerint csakis egy új államfő megválasztása oldhatja meg a román belpolitikai válságot. A PSD célja, hogy elérje Basescu lemondatását. A pártok vezetői április 25-én találkoztak Nicolae Vacaroiu ideiglenes elnökkel. Megállapodtak abban, hogy még ebben a parlamenti ülésszakban elfogadják a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozását előíró jogszabályt, illetve a titkosszolgálatok működését szabályozó nemzetbiztonsági törvénycsomagot. /Elkezdődött a népszavazást megelőző kampány. A pártok Vacaroiuval egyeztettek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./2007. április 27.Nicolae Vacaroiu ideiglenes államelnök révén a vadkapitalizmus és a szocializmus ötvözetének időszaka köszön vissza, amelynek legfőbb vívmánya volt a gazdasági-társadalmi reformok mímelése, a magánosítás odázása, a Jugoszláviára kivetett kőolajembargó megszegése, a volt szekusoknak, kivételezett politikusoknak ömlesztett szuperelőnyös bankhitelek Bancorex-botránya. Hogyan lehet hinni ennek a parlamentnek – még ha az RMDSZ is erre biztat –, amikor a törvényeket kénye-kedve szerint értelmezve változtat a játékszabályokon? Igazi parlamentáris köztársaságban, amelyre hivatkozva Markó Béla kéri az erdélyi magyarok támogatását, megengedhetetlennek számít ez az eljárás. /Rostás Szabolcs: Tanulságok ára. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./2007. május 3.A parlament május 2-én megszavazta Nicolae Vacaroiu ideiglenes államfő azon felkérését, hogy az Amerikai Egyesült Államok csapatai Románia területén állomásozhassanak. Valószínűleg 2008-ig a Mihail Kogalniceanu katonai bázison megforduló amerikai katonák száma eléri az 1500-at. /Amerikai csapatok Románia területén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./2007. május 5.Büntetőjogi vizsgálatot kezdeményezett a főügyészség Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter ellen, aki politikai indíttatásúaknak tartja a nyomozók vádjait. Nicolae Vacaroiu ideiglenes államfő arra kérte a főügyészt, hogy őt is tájékoztassák, amennyiben a nyomozás ideje alatt újabb, a miniszter esetleges bűnösségét bizonyító elemek kerülnek felszínre. Nagy Zsolt sérelmezte, hogy a médiából kellett értesülnie az ügyében történt fejleményről. Kifejtette: az ügyészségi vizsgálat két nappal azután kezdődött el, hogy az RMDSZ nyilvánosságra hozta álláspontját a Traian Basescu felfüggesztett államfő leváltásáról szóló május 19-i népszavazással kapcsolatban, vagyis hogy nem támogatják Basescut. /Büntetőjogi vizsgálat Nagy Zsolt ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2007. május 16.Május 15-én ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), amelynek fő napirendi pontját a nemzetbiztonsági törvénycsomag megvitatása képezte. A Demokrata Pártot eltávolították a kormányból, így a CSAT összetétele megváltozott, régebbi tagjai közül csak George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója, Lucian Pahontu, az Őrző-Védő Szolgálat /SPP, titkosszolgálat/ vezetője, valamint Traian Basescu felfüggesztett államfő nemzetbiztonsági tanácsosa, Mihai Stanisoara volt jelen. Az ülést Nicolae Vacaroiu ideiglenes államfő vezette. A törvénycsomag vitája előtt Vacaroiu közölte, hogy Romániában jelenleg 83 jogszabály foglalkozik a nemzetbiztonság különböző elemeivel, ezek közül 23 szorul időszerűsítésre. A jelenleg érvényes jogszabályok 90 százaléka 1990-1991-ben készült, amikor is Románia egészen más státusszal rendelkezett, mint most. /Bogdán Tibor: Csendben tárgyaltak a nemzetbiztonságról. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./ Máris repedezni látszik a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között kialakult szövetség, ugyanis a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) május 15-i ülésén nem sikerült egyezségre jutni sem a nemzetbiztonsági törvénycsomagot, sem az Irakban állomásozó román katonák hazahívását illetően. A törvénycsomagot nem véleményezte a testület. /B. T. : Patthelyzet a CSAT-ban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./2007. május 19.Mérleget vont Nicolae Vacaroiu ideiglenes államfő alig egy hónapos mandátuma után. Állítása szerint nem kényelmes átmeneti elnöknek lenni, mivel a 30 napig terjedő megbízatás hálátlan feladat. Azt az elvet igyekezett érvényesíteni, hogy egyetlen állami intézmény belső tevékenységébe se avatkozzon be. Vacaroiu április 19-én lépett Basescu helyébe azt követően, hogy a parlament felfüggesztette tisztségéből a legutóbbi választásokat megnyert államfőt. /B. T. : Vége Vacaroiu pünkösdi királyságának. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./2007. május 24.Május 23-án visszatért a Cotroceni-palotában lévő hivatalába Traian Basescu államfő, miután a parlament két háza együttes ülésén tudomásul vette a népszavazás végeredményét. Eszerint a referendumon 8. 135. 272 választókorú polgár vett részt; a megjelentek közül 2. 013. 099 személy szavazott „igennel”, a „nem”-el voksolók száma 6. 590. 315 /81%/ volt, az utóbbiak szavaztak Basescura. A határozat Hivatalos Közlönyben való megjelentetésének időpontjától megszűnik az ideiglenes államfő, Nicolae Vacaroiu tevékenysége, és visszatér hivatalába Traian Basescu elnök. Az ÚMSZ is csatlakozik az embargóhoz: május 24-én az audiovizuális média, 25-én pedig az írott sajtó ne közölje Traian Basescu államfő egyetlen nyilatkozatát sem. /Kovács Adrienn: „Papíron” is elnök Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./2007. június 7.Befolyással való üzérkedés gyanúja miatt indított eljárást a párizsi ügyészség Christian Poncelet, a francia szenátus elnöke ellen. Poncelet román kollégájával, Nicolae Vacaroiuval, a szenátus elnökével is találkozott, hogy közbenjárjon egy Carrefour áruház felépítése érdekében. A francia szenátus elnöke cáfolta a szerinte hazug állításokat. Hasonlóképpen vélekedett Vacaroiu is. /Francia korrupciós botrányba keveredett Vacaroiu. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./2007. november 26.November 25-én volt a választás. A Traian Basescu kezdeményezte népszavazás az egyéni választókerületek bevezetéséről érvénytelen, az alacsony részvétel miatt. Az urnák bezárása után két exit poll-t tettek közzé, amelynek eredményei között kevés eltérés tapasztalható. A CSOP szerint az RMDSZ-nek 6,2%-ot, míg Tőkés Lászlónak 3,7%-ot sikerült megszereznie. Következésképpen az erdélyi magyarságnak összesen három képviselője lesz az EP-ben: Frunda György és Sógor Csaba RMDSZ-es szenátorok, valamint Tőkés László református püspök. A CCSB adatai szerint RMDSZ – 6,3%, Tőkés László – 3,3%. Az eredményekre reagáló erdélyi magyar politikusok nyilatkozatai egybecsengnek abban: folyatni kell az RMDSZ és a Tőkés László neve által fémjelzett ellenzék közt a dialógust. A mintegy másfél milliós romániai magyarságnak most először kell választania az RMDSZ-lista és Tőkés között. A Traian Basescu államelnök által kezdeményezett referendum csak akkor érvényes, ha a szavazásra jogosult 18 millió állampolgárnak legalább a fele plusz egy fő (azaz több mint 9 millió szavazópolgár nyilvánít véleményt e kérdésben.) Bojkottálta a referendumot a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Calin Popescu Tariceanu pártelnök, Crin Antonescu és Cristian Adomnitei alelnök, illetve más vezető liberális politikusok nem vettek részt a népszavazáson, nyilatkozataikban az államfői kezdeményezés fölöslegességét hangsúlyozták. Hasonlóan járt el a Szociáldemokrata Párt (PSD) „belső ellenzékéhez” tartozó Adrian Nastase, Ion Iliescu és Nicolae Vacaroiu, valamennyien azt hangoztatták: nem vettek részt a referendumon. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta: szavazatával a magyar szolidaritást támogatta, hogy az erdélyi magyarságnak minél erősebb brüsszeli képviselete legyen. Markó közölte: nemmel szavazott az államfő által kezdeményezett referendumon. Tőkés László református püspök, független jelölt mind az EP-választásokon, mind a referendum kapcsán leadta szavazatát. Kijelentette, hogy az egyéni választókörzetes szavazás bevezetése hátrányosan fogja érinteni a nemzeti kisebbségek pártjait. Tőkés ugyanakkor elmondta, „szégyenkezik” az RMDSZ tagjainak hozzáállása miatt, mivel a szövetség képviselőinek közbenjárására a Magyar Polgári Egyesület (MPE) megfigyelőit kizárták a szavazókörzetekből. /Győzött az erdélyi magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./2008. június 28.Basescu államfő rendkívüli ülésszakot sürgetett Bogdan Olteanuhoz, a képviselőház liberális, illetve Nicolae Vacaroiuhoz, a szenátus szociáldemokrata elnökéhez címzett levelében. A két korrupciógyanús ügy megvitatása mellett az államfő a számvevőszék működését szabályozó törvény újratárgyalását is javasolta. Bukaresti megfigyelők úgy vélik, hogy nyíltan ugyan nem, de valójában valamennyi párt ellenzi a büntetőjogi vizsgálat elindítására vonatkozó ügyészi kérelem jóváhagyását. Olteanu úgy nyilatkozott, hogy Basescu nem kérheti rendkívüli ülésszak összehívását, mert a hatalmi ágak szétválasztásának elve alapján az államfő nem avatkozhat bele a parlament napirendi kérdéseibe. Az ügyészek szerint Nastase kormányfői mandátuma idején az építkezési szakhatóság vezetőjétől összesen 800 ezer euró értékű kenőpénzt kért cserébe azért, hogy megtartsa őt tisztségében. Mitrea aktája is ennek a szakhatóságnak a vezetőjével áll összefüggésben. Mitrea bejelentette: azt szeretné, hogy minél hamarabb kerüljön a bíróság elé. /Basescu rendkívüli ülésszakot sürget. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./2008. augusztus 8.Politikai támadások kereszttüzébe került egy vitatott kiállítás miatt a Román Kulturális Intézet (ICR), és annak igazgatója, Horia-Roman Patapievici író, esszéíró és filozófus. A kortárs művészetet az utóbbi években felkaroló intézet a New York-i saját székhelyén rendezett egy kiállítást, amelyet antiszemitának minősítettek egyesek. A szemlére bocsátott tárgyak között volt egy rózsaszín játéktehén is, amelynek a fenekére horogkeresztet rajzoltak az alkotók. Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke kérte a felsőház művelődésügyi bizottságát, hogy vizsgálja meg az ICR tevékenységét. Ennek a bizottságnak éppen az az Adrian Paunescu az elnöke, akit Patapievicihez hasonló jobboldali értelmiségiek számtalanszor támadtak múltja miatt. Paunescut Nicolae és Elena Ceausescu diktátor házaspár udvari költőjeként tartják számon. Patapievici hamisnak és minden valóságalapot nélkülözőnek nevezte a kiállítás ellen irányuló vádakat, az Antena 3 hírtelevízióban a kiállítással kapcsolatban elhangzott kommentárok kimerítették a gyűlöletbeszéd fogalmát. / -o-: Politikai támadások kereszttüzében az ICR. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./2008. augusztus 19.Keményen bírálták Romániát a korrupció elleni harc sikertelensége miatt névtelenül nyilatkozó uniós tisztségviselők, miközben Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke igazságtalannak nevezte az EB júliusi jelentését. A házbizottság augusztus 18-i ülésén valamennyi párt szenátora egyetértett abban, hogy a Codrut Seres és Paul Pacuraru elleni büntetőeljárás megindítása mellett kell voksolni, és egyhangúlag megszavazta a rendkívüli ülésszak összehívását augusztus 25–28-ra. A szenátus elnöke elmondta, hogy titkos szavazás lesz, Emil Boc, a PD-L elnöke viszont azt nyilatkozta, hogy a demokrata-liberális szenátorok nyíltan fognak szavazni. /B. S. : Nicolae Vacaroiu neheztel az EB-re. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./2008. augusztus 23.Nem volt eredményes Romániának Traian Basescu elnök látogatása a fekete-tengeri térség országaiban ― jelentette ki Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke, ugyanis elvárta volna, hogy a román államfő az Európai Unió tagállamainak közös álláspontját képviselje a tárgyalások során. Az ilyen látogatások helyett a Bukarest―Moszkva-kapcsolat radikális megváltoztatását kellene elérni ― vélte Vacaroiu. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./2008. december 10.Románia rendszerváltás utáni történetében egyetlen párt sem alkotott többséget a parlamentben, és egyetlen alakulatot, a mostani Szociáldemokrata Pártot leszámítva valamennyi formáció koalícióban vezette az országot. Románia a rendszerváltás utáni időszakot nagykoalícióval kezdte. Az első, úgynevezett átmeneti kabinet, amelyet Petre Roman vezetett, négy miniszterelnök-helyettesből, 28 miniszterből és tíz miniszteri rangú államtitkárból tevődött össze. Tagjait a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN), illetve annak elnöke, Ion Iliescu nevezte ki törvényerejű rendelettel. A tárcavezetők között volt Victor Atanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornok is, akiket idén ítélt el a bíróság jogerősen a forradalom idején elkövetett tetteik miatt. Az első rendszerváltás utáni kormánynak egyetlen magyar tagja volt, Horvát Andor, Andrei Plesu művelődési miniszter helyettes államtitkára. Az első Roman-kormány idején következett be az első bányászjárás is. Ion Iliescu kérésére a vájárok 1990. január 28–29-én rohamozták meg és dúlták fel a fővárost, valamint a FSN választási szereplése ellen tüntető ellenzéki pártok székházait. Alig egy évvel később a második Roman-kormánynak szintén bányászjárás vetett véget. Helyét Theodor Stolojan foglalta el a miniszterelnöki székben 1991. október elsején. Nicolae Vacaroiu volt az első miniszterelnök, aki a forradalom után letöltötte mandátumát, annak ellenére, hogy alakulata nem rendelkezett többséggel a parlamentben. Az 1992. november 19-én hivatalba lépett Vacaroiu a frissen alakult Nagy-Románia Párt (PRM) támogatásával kormányzott; a két alakulat együttműködését jelezte a „vörös négyszög” kifejezés. A Vacaroiu-kormányt a legtöbben populistának tartják: elutasította a privatizációt és elodázta a gazdaság átszervezését. Az átmenet csupán az 1996-os választások után kezdődött el, a demokratikus ellenzék győzelme nyomán. A Demokratikus Konvenció első miniszterelnöke, Victor Ciorbea azonban túlságosan merésznek bizonyult: egyrészt a reformokat illetőn, másrészt az etnikumközi kapcsolatok terén. Az RMDSZ-t is magába foglaló koalíción belüli nézetkülönbségek ellenére Ciorbea jelentősen bővítette a nyelvhasználati jogokat – igaz, sürgősségi rendeletét utólag visszavonták. Emil Constantinescu államfő Ciorbea menesztésével próbálta ellensúlyozni a kormány népszerűtlen intézkedéseit. Az első konvenciós kabinetben Birtalan Ákos vezette a turisztikai tárcát, Tokay György pedig kisebbségi kérdésekért felelős tárca nélküli miniszter volt. Constantinescu 1998. áprilisában Radu Vasilét nevezte ki a kormányfői posztra. A következő másfél évben egymást követték a botrányok. 1999 decemberében az államfő Vasilét is eltávolította, helyére Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank kormányzója került. Isarescu megvalósítása az ország rövid- és középtávú fejlesztési terve és több évi recesszió után az első pozitív gazdasági növekedés. A 2000-es választások egyben Ion Iliescu és baloldali pártja visszatérését jelentették. Utóbbi nem nyert ugyan többséget a törvényhozásban, azonban az RMDSZ külső támogatásával kényelmesen kormányzott 2004-ig. Az időszakosan megújított együttműködési megállapodásoknak köszönhetően ez a periódus hozott a legtöbb eredményt a kisebbségi jogok és az etnikumok közötti viszony javulása tekintetében. Négyévi nyugodt kormányzás után az időközben Szociáldemokrata Párttá alakult PDSR megnyerte ugyan a 2004-es választásokat, azonban államfőjelöltje, Adrian Nastase alulmaradt Traian Basescuval szemben az elnöki tisztségért folyó versenyben. A második forduló után Basescu a liberálisok és a demokraták szövetségének oldalára állította az RMDSZ-t és a PSD-vel közös listán indult humanistákat (PUR), mai konzervatívokat. Az előrehozott választásokat erőltető elnök csupán azt érte el, hogy Calin Popescu-Tariceanu liberális párti elnök és kormányfő menesztette a demokrata minisztereket. Azóta kisebbségben kormányoz az RMDSZ-szel és a PSD parlamenti támogatásával. /Szőcs Levente: Román koalíciós hagyományok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2008. december 11.A közös kormányzásra készülő Demokrata-liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt múltja szorosan összefonódik, noha a minap még politikai értelemben halálos ellenségek között semmiféle együttműködés nem létezett. A Nemzeti Megmentési Front (FSN – Frontul Salvarii Nationale) említésére ma a legtöbben Ion Iliescura gondolnak. Holott a FSN jogutódja a mai Demokrata-liberális Párt (PD-L). A FSN 1989 decemberében alakult meg. Feladata az eredeti elképzelések szerint az első demokratikus választások megszervezése volt. Az erre tett ígéretet azonban a szerveződés elnökévé választott Ion Iliescu már 1990 elején megszegte. Február 6-án a bukaresti törvényszék politikai mozgalomként jegyezte be a FSN-t, lehetővé téve szereplését a május 20-i választásokon. Az akkoriban rendkívül gyenge ellenzék az utcára vonult, és folytatta a tiltakozást a választás után is, amelyet a FSN több mint 70 százalékkal megnyert. A kéthónapos megmozdulásnak a sorban harmadik bányászjárás vetett véget 1990. június 13–15-én. A „politikai mozgalmat” azonban nem az Egyetem-tér véres leverése rengette meg. Június 17-én az államfővé választott Iliescu kinevezte a FSN első kabinetjét, élén az átmeneti kormányt is vezető Romannal. A FSN 1992. március 27– 29-én tartotta első tisztújító kongresszusát. Ezen az 1991. szeptemberi bányászjárással eltávolított kormányfő, Petre Roman (akinek utódja a kormány élén Theodor Stolojan volt) és csoportja külön programtervezetet mutatott be „A jövő ma” címmel. Ez kapta a legtöbb voksot, ezért ez lett a párt politikai programja. Iliescu és támogatói nem nyugodtak bele Petre Roman elnökké választásába és elhagyták az alakulatot. A szakadás után Iliescuék új politikai formációt hoztak létre, amely a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front (FDSN) nevet kapta. A névválasztásban szerepet játszott, hogy a FSN ismerősen csengett a választók fülében. Azonban néhány hónappal később kiderült, hogy a névnél sokkal fontosabb „védjegy” Ion Iliescu. Petre Roman FSN-je a helyhatósági választásokon még jól szerepelt, az őszi parlamenti választáson viszont már csak a voksok alig tizedrészét kapta meg. A parlamenti többséget azonban a FDSN sem érte el, ezért Nicolae Vacaroiu kormánya a Nagy-Románia Párt támogatásával kisebbségben kormányzott, miután a FSN visszautasította a koalíció létrehozására tett ajánlatot. A FSN az Iliescu-csoport kiválása után egy évvel, 1993 májusában összeolvadt a Demokrata Párttal (PD), amelynek a nevét a fúzió után megtartotta. Az alakulat ezt a nevet használta mindaddig, amíg tavaly össze nem olvadt a Nemzeti-liberális Pártból (PNL) kivált Stolojan-frakcióval. A FDSN 1993-ban szintén keresztelőn esett át, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) nevet vette fel. Az 1992–1996. közötti időszakban az ellenzék még jobban megerősödött. A Demokratikus Konvenció (CDR) által létrehozott koalícióba a PD a Román Szociáldemokrata Párttal (PSDR) alakított Szociáldemokrata Unió (USD) tagjaként lépett be. Utóbbi a törvényhozási választáson a voksok 13 százalékát kapta. A koalíciós partnerek a PD számlájára írják Victor Ciorbea miniszterelnök megbuktatását. A konvenciós botrányok a Demokrata Pártot is megviselték. 2000-ben a parlamenti választáson a PD a szavazatok hét százalékát szerezte meg. Az államfőválasztáson a röviddel korábban pártelnökké újraválasztott Petre Roman alig háromszázaléknyi voksot kapott. Miközben a PDSR megnyerte az elnök- és parlamenti választást és visszatért a hatalomba, a PD-ben a gyenge választási szereplés nyomán elkezdődtek a belharcok. 2001-ben Traian Basescu programtervezete nyert a kongresszuson, miután előzőleg a küldöttek elutasították a PDSR-vel való együttműködést célzó javaslatot. A mostani demokrata-liberális párt irányultsága szempontjából érdekes Traian Basescu nyertes programtervezetének címe: „Erős Románia – szociáldemokrata Románia”. A PD akkoriban a Szocialista Internacionálé tagjaként tűzzel-vassal küzdött a 2001-ben, Adrian Nastase vezetésével Szociáldemokrata Párttá (PSD) alakult formáció felvétele ellen. A PD időközben politikai programjába beiktatott egy kitételt, amely megtiltott mindenfajta együttműködést az egykori testvérpárttal. A két formáció történetében közös, hogy mindkettő fúzió révén szerezte mostani megnevezését. A PD legjelentősebb „akvizíciója” a névadó Demokrata Párt volt, míg a PSD szempontjából a legfontosabb az Alexandru Atanasiu által vezetett Román Szociáldemokrata Párt (PSDR) beolvasztása volt. Ezzel nemcsak új nevet szerzett, hanem belépőt a Szocialista Internacionáléba, amelynek a PSDR tagja volt. A Stolojan-féle liberális szakadárok csatlakozása után kapta a PD a Demokrata-liberális Párt nevet. /Szőcs Levente: FSN – a koalíció közös gyökere. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./2014. szeptember 17.18 éve írták alá a magyar–román alapszerződéstA Magyarország és Románia közötti szerződés – ahogyan azt a neve is mutatja – a két ország közötti kapcsolatok jogi keretbe való foglalását jelentette. A szerződést a felek más-más indokok alapján szorgalmazták: Magyarország számára a határon túl élő magyarok alapvető jogainak tiszteletben tartásának biztosítása volt a fő cél, Románia pedig mindenekelőtt garanciát kívánt a határok sérthetetlensége elvének magyar részről történő betartására. Az alapszerződés megkötését hosszú vita előzte meg. Míg a hasonló tartalmú magyar–ukrán szerződést már 1991-ben sikerült aláírni, a magyar–román szerződés megkötésére évekig várni kellett. Alapvető akadályokat jelentett például a román alkotmány némely bekezdése, az alkotmány ugyanis figyelmen kívül hagyta a magyar kisebbség létét, és kinyilvánította a román nép egységét, mint az állam alapját. Továbbá az alkotmány a kisebbségek vonatkozásában a pozitív diszkriminációt teljesen összeegyeztethetetlennek tartotta az egyenlőség elvével – ez szöges ellentétben állt a nemzetközi szerződésekben megjelenő állásponttal. A tárgyaló felek között pedig nézeteltérés alakult ki például a kisebbségek anyanyelv-használati jogai miatt, továbbá a politikai pártok alapítására vonatkozóan is, sőt a román fél az Európa Tanács 1201-es ajánlását is vonakodott a saját jogrendjébe beemelni. Végül is kompromisszum alakult ki: a szerződés mellékletébe beiktatták az 1201-es ajánlást, mint jogilag kötelezően alkalmazandó dokumentumot, de ugyanakkor a következő lábjegyzetet fűzték hozzá: „A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy az 1201-es ajánlás nem hivatkozik a kollektív jogokra, és nem kötelezi a feleket arra, hogy az említett személyek számára biztosítsák a jogot az etnikai alapú területi autonómia speciális státuszára.” A román fél részéről továbbá a területféltés is megjelent: az állam területén történő bármilyen beavatkozástól, szervezkedéstől, uszítástól való félelem. Mindezzel együtt a kisebbségekre nézve sok előnyös változtatást sikerült az alapszerződésbe foglalni, így a politikai szervezetekben való részvételhez való jogot, a kulturális és nyelvi identitás megőrzésének kölcsönös (mind Magyarországon, mind Romániában történő) tiszteletben tartását, az anyanyelv használatát köztereken, illetve, hogy nevüket anyanyelvük szerint írhassák. Az alapszerződésről folytatott magyar–román tárgyalásokon a felek között az említetteken kívül még a következő kérdésekben voltak nézetkülönbségek: a magyar egyházaknak és intézményeknek a kommunista uralom alatt elkobzott vagyonának visszaszolgáltatása; az iskolai bizonyítványok, egyetemi diplomák, akadémiai és tudományos fokozatok kölcsönös elismerése; konzulátusok létesítése egymás területén; kormányközi kisebbségi vegyes bizottság létrehozása. A magyar–román alapszerződés megkötésében (hasonlóképpen, mint a magyar–szlovák szerződésnél is) késztető tényezőként hatott, hogy a szerződés (1995. március 20-ig való) aláírása előfeltételként jelent meg ezeknek az országoknak az Európai Unió és a NATO bővítési folyamatába történő bevonásához. Egyebek mellett ezért is került be a szerződésbe a határok sérthetetlenségének ismételt kimondása. („A Szerződő Felek a nemzetközi jog alapelveivel és normáival összhangban megerősítik, hogy tiszteletben tartják közös államhatáraik sérthetetlenségét és egymás területi integritását. Megerősítik, hogy egymással szemben területi követelésük nincs és ilyet a jövőben sem támasztanak.”) A magyar-román alapszerződés a határon túli magyar kisebbség, ez esetben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség véleménye ellenére kötötték meg, amely 1996. augusztus 16-án közölte álláspontját a szerződés tervezetével kapcsolatban, amely lényegét tekintve az aláíráskor is változatlan maradt. grotius.hu Emlékeztető: 1996. szeptember 16-án Temesváron Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román miniszterelnök aláírta a magyar-román alapszerződést. Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
